Hogy miként; hogyan; mikor; miből alakult ki a ló?

Sokakban felmerült már a kérdés. Nos, itt a válasz:

A ló kialakulásának folyamatát a britek a XIX. század második felében kezdték kutatni. Sir Richard Owen írt először egy Londonban talált, kövületes  lófajról, melynek a Hyracotherium nevet adta 1840-ben. Ez körülbelül 55 millió éves volt. 1876-ban, az USA déli részén megtalálták ló ma ismert legkorábbi ősét. Az állat kb.55 millió évvel ezelőtt élt a Földön. A kb.35 cm magas, rókaméretű miniló az Eohippus nevet kapta. Elsősorban lombokkal és cserjékkel táplálkozott, patája még nem volt. Első lábain 4, hátsókot 3 ujja volt. Farka a mai szamárhoz, fejformája, testfelépítése és láb pedig a rókáéhoz hasonlított. Erdőkben élt, tulélését a környezetbe illő barna, zebracsíkos színének köszönhette.

E faj után lévő elődök a Mesohippusés a Miohippos, melyek kb. 25-40 millió évvel ezelőtt, azoligocén és a miocén idején jelentek meg. Ebben az időben az erdős és mocsaras vidékék egy részét már leváltották a füves területek. A két ősló hasonló felépítésű volt. Első és hátsó lábaikon 3-3 ujj volt. 25 millió évvel ezelőtt az őserdők egy részét átvette a szavanna és a sztyepp. Kb. 17 millió éve Észak-amaerikában feltűnt a Merychippus. Ennek a kb. 90 cm magas minilónak egészen hasonlított a fogazata a mai lóéhoz. Ez már 1 ujjon járt, bár oldalt még megvolt két ujj csökevénye. Már csoportosan élt.

A Pliohippus kb. 6 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Ez a ló volt az első, mely egy ujja miatt már patásnak nevezhető. E állatnak magassága kb. 120 cm marmagasságú volt, és ismeretlen okok miatt eltűnt Amerikából.

Kb. 1 millió éve  jelent meg a mai ló, az Equus caballus. Ezek mindegyike már a pusztákon, és sztyeppéken élt. Egyre több ló színe alkalmazkodott a környezethez. Az egérszürke, a fakó és a világospej szín ekkor vált általánossá.